Széplaki Faipari Kft.  7150 Bonyhád, Perczel Mór u. 84/A    Tel.: (06 74) 450-773    Fax: (06 74) 550-264    Mobil: (06 30) 993-5277    E-mail: ajanlat@szeplakikft.hu
  • A fa

„Az egykor élt testnek, annak holta után, most új élet adatik, hogy szolgálhassa az eljövendőt.”


(anonymus)

 

 

Először lássuk a faanyagot, mint a fa nyílászárók legfontosabb alapanyagát! De mielőtt belevágnánk, gondoljunk bele, hogy miért is fontos nekünk a fa, miért választjuk nyílászáróink anyagának a fát?!
- Mert szép.
- Bővebben?
- Mert nagyon szép.

Tükröm, tükröm piktogramja

A viccet félretéve, mi, akik az Ön vagy tervezője által megálmodott ablakokat, bejárati ajtókat, belső ajtókat vagy zsalugátereket formába "öntjük", azt gondoljuk, hogy a fa alapanyagú nyílászárókat választó megrendelőink számára a fa legfontosabb tulajdonsága a fa esztétikuma, egyedisége. A fafajra jellemző meleg színekben pompázó, változatos mintákban lefutó erezett felület,melynek motívumai oly hasonlatosak egymásra, ugyanakkor nincs közöttük két egyforma. Ez ragadja meg szemünket, ez ad mindnyájunknak kellemes komfortérzetet, és ez teszi a lakás berendezésének dekoratív elemévé a fából készült nyílászárókat.

 

 

 

 

k-érték piktogrammja

A fa rossz hővezető, tehát jó hőszigetelő. A 68 mm vastagságú (d), száraz faanyagot (λ= 0,13 W/mK hővezetési tényező) a piktogramon feltüntetett hőátbocsátási tényezővel jellemezhetjük.

Hőátbocsátási tényező [W/m2K]

Azzal a hőmennyiséggel egyenlő, amely az egyik test vagy lap felületéről egy másik test vagy lap felületére óránként átáramlik akkor, ha a két felület között a hőmérséklet-különbség 1°K.

Részletesebben a hőátbocsátási tényezőről.

 

a-tényező piktogrammja

A fát kiváló akusztikus tulajdonságai miatt, hangszerek készítésére (rezonálóképesség) és hangtompító anyagként is felhasználhatjuk. Az ablakgyártásban felhasznált fafajok jó hangszigetelő képességüek. A fa hangelnyelése igen jó, mint az a piktogramról is leolvasható. A hangelnyelés annál nagyobb, minél nagyobb a fa sűrűsége, szöveti egyenlőtlensége és nedvességtartalma.

Hangelnyelési együttható

Valamely test által elnyelt és a testnek átadott összes hangenergia közötti viszonyszám.

 

 

a tartósság piktogrammja

 

A fa, a fából készült használati tárgyaink velünk vannak egész életünk során, sőt sokszor még szüleinktől, nagyszüleinktől örökölt tárgyakat használunk sok-sok éven át. Engedtessék meg idéznem a faiparos himnusz két sorát:

„A bölcsőtől már elkísér, egy egész élten át,
s ha munkád egyszer véget ér, a sírba véle szállsz.”

(A mi nótáink, 1973)

 

A megfelelően karbantartott nyílászárók igen hosszú élettartamuak, akár a piktogramon feltüntetett ideig is számíthatunk ablakainkra. Természetesen csak akkor, ha azok szakszerűen beépítettek, és rendszeresen ráfordítjuk azt a minimális összeget, amely formában tartásukhoz kell. A fa korosan is azt az esztétikai élményt nyújtja, mint amikor megvásároltuk.

 

a környezetbarátság piktogrammja

A fa a legfontosabb újratermelődő nyersanyag. Növekedéséhez csak napenergiát igényel, miközben szén-dioxidot köt meg. Ha egy fából készült termék kiszolgált, és hőenergia termelésre hasznosítják, akkor az égés során csak annyi szén-dioxid szabadul fel belőle, amennyit a fa korábban a növekedése során lekötött. Ezért, ha Önnek fontos a környezete, válasszon egy környezetbarát anyagot nyílászáróihoz.

Ez a

 

 

 

 

fa.

A fa inhomogén, anizotróp jellegű, higrószkópikus tulajdonságú, porózus szerkezetű anyag, és ez a gyökere a fa megmunkálás problémáinak.

A fametszetei az anatómiai főirányoknak megfelelően.

Az élő fa gyakorlatilag a fa vázából – sejtek, sejtfalak, sejtnyalábok –, és a fa víztartalmából épül fel, melyek közül az utóbbi súlya akár a fa élősúlyának felét is meghaladhatja. A fa ipari felhasználása általában csak légszáraz(12 - 18 % nedvességtartalom) illetve szobaszáraz(6 - 12 % nedvességtartalom)állapotban lehetséges, ezért azt szárítani kell. A rosttelítettségi határérték (fafajtól és hőmérséklettől függ, 20C°-on elfogadott a 30 % víztartalom) alatt a faanyag mérete megváltozik, majd a higrószkópos egyensúly törvényének engedelmeskedve a környező levegő hőmérsékletének és relatív páratartalmának megfelelően huzamosabb idő után mindig egy és ugyanazon értékű nedvességtartalomra áll be. Így, ha a környező levegő meleg és száraz, akkor a faanyag tovább veszít víztartalmából és zsugorodik, ellenben, ha a környező levegő alacsonyabb hőmérséklető és nedves, akkor a fa vízet vesz fel és egy bizonyos idő után dagadni fog, mégpedig a a fő anatómiai irányokban eltérő mértékben. Általánosan elfogadott, hogy szálirányban 0,3%, sugárirányban 5% és húrirányban 10% zsugorodással-dagadással számolhatunk.

Afaanyagok száradásával együttjáró különböző alakváltozások.

 

A víztartalom változásával járó méretváltozásból eredő alakváltozást vetemedésnek nevezzük. A vetemedés legegyszerűbb formája a torzulás, mely nem egyéb, mint a fa keresztmetszetének változása. A jobb odali ábra a fatörzs különböző részeiből kifűrészelt deszkák, pallók, lécek várható (a szemléltetés miatt eltúlzott) torzulását mutatja az összeaszás következtéban. A vetemedés mértéke függ a a szöveti szerkezet eltéréséből származó méretváltozások közti különbségtől és az erősen dagadó-zsugorodó farészek arányától. A torz szövetek fokozzák a vetemedést kajszulást, görbülést, homorodást okoznak. A torz szövetek kialakulása egy-egy fa életműkődésének természetes velejárója, de az ipari feldolgozás a fahibának tekint minden a fatest szabályos alakjától, felépítésétől, szöveti szerkezetétől és egészségi állapotától való eltérést, mely az ipari fa értékét csökkenti.

Göcsborovifenyő fűrészáruban.

A fentiek szerint a faanyagnak nagyon sokféle hibája ismeretes, példaként az ággöcsösséget emelném ki. A göcs az ágnak a a törzs fájába benőtt része, a fában csúcsával a törzs hossztengelye felé mutató kúp alakú. Természetes erdei környezetében, zárt állásban a fa alsó ágai elhalnak, letörnek és a fa benövi az ágcsonkokat. Pontosabban csak körülnövi azokat, így nincs összenöve a fatesttel. A fa száradása során a göcsök nagyobb mértékben zsugorodnak össze, mint az azt körülvevő farészek, ezért berepedeznek, vagy a csupán körbenőtt göcsök a farészből kihullanak. Minél nagyobbak az ággöcsök, az azokat körülvevő farostok szabálytalan lefutása annál nagyobb farészre terjed ki, s így a műszaki felhasználhatóság is annál inkább csökken. Fentiekben említett és még jónéhány, de kisebb jelentőségű probléma megoldásának igénye, a mind ideálisabb műszaki tulajdonságokkal bíró fa alapanyag keresése vezetett el az épületasztalos-iparban jelenleg elterjedten alkalmazott alapanyag-féleségek kialakulásához.

 

 

Az alábbi fafajokat ajánljuk ...
Luc ablakfríz bütü felülete Lucfenyő felülete sugármetszeten
Lucfenyő (Picea abies)  
Borovi bejáratifríz bütü felülete Erdeifenyő felülete sugármetszeten
Erdeifenyő (Pinus silvestris)  
Vörösfenyő ablakfríz bütü felülete Vörösfenyő felülete sugármetszeten
Vörösfenyő (Larix decidua)  
Meranti ablakfríz bütüfelülete Meranti felülete sugármetszeten
Eukaliptusz (Red Grandis)  
Tölgy fűrészárú bütüfelülete Tölgy felülete sugármetszeten
Tölgy (Quercus robur v. Quercus petraea)  

 

Az épületasztalos-ipar napjainkban érvényes válaszait a faanyaggal kapcsolatos problémákra:

A szárítás csak a fűrészáruk esetén okozhat gondot, mert a félkész alapanyagból dolgozó vállalkozások esetén a élfa, fríz gyártójának kell elvégznie a 10±2% nedvességtartalmra történő szárítást, ami egyben a sikeres ragasztás egyik előfeltétele.

Atömbösített anyagok évgyűrű szerkezete.

A két-, vagy három rétegből ragasztott vagy tömbösített alapanyagok sajátja a nagy alak-, és mérettartás, ezt a víz-, és főzésálló, rugalmas, nagy szilárdságú kötést biztosító ragasztóréteg (D4)biztosítja. Műszaki elvárás a réteg anyagával szemben, hogy évgyűrűi egyenletes, 2–3 mmm évgyűrű szélességűek és a fedőrétegekben kötelezően álló évgyűrűsek legyenek. (Az álló évgyűrűs kitétel magyarázata jól látható az alakváltozások ábráján is, a legkisebb vetemedére számíthatunk.) Álló évgyűrűről akkor beszélhetünk, ha az évgyűrűhöz húzott érintő és a fedőlap síkja 45°–90°közé esik (lásd a mellékelt ábrán). Ügyeljen rá, hogy helyesen rétegragasztott alapanyagból készült terméket vásároljon, mert ez hosszú ideig tartó, hibamentes működés alapfeltétele.

Cégünk jelenleg a fedőrétegben hossztoldott anyagok közül csak a erdeifenyőt (borovi) használja nyílászárók gyártására. A hossztoldott élfák létrejöttéhez kettős igény vezetett: a vásárlók hibamentes(ággöcs mentes) felületü termékeket szerettek volna látni, az ipar pedig az ággöcsök következtében torzult szöveti szerkezet megmunkálási és felületkezelési nehézségeitől szabadult volna meg. Mivel a fenyőfélék minden évben 30–70 cm-ként hozznak egy ágörvet, ezért az alapanyag gyártók az ággöcsöket kiejtették, kifűrészelték (max. 700 mm), és álló ékcsapos toldással(bigézés) egyesítették az így nyert alkatrészeket.

Újdonságnak számít a hazai alapanyag piacon a hőkezelt ablakfrízek megjelenése.Az eljárás maga igen egyszerű: a faanyagot hőkezelő kamrákban néhány napig töbször 100 C°-ot meghaladó hőmérsékletűre melegítik, majd hűtik. Az eljárás legfőbb előnye, hogy a faanyag higroszkópikus tulajdonsága tartósan módosul, a csökkent nedvességfelvevő képesség miatt a vetemedés is minimálisra csökkent. Továbbá a hőkezelés megsemmisíti a rovar- és gombakárosítók tápanyagforrását a faanyagban, így az ellenállóképesség a baktérium, gomba- és rovarkárosítókkal szemben megnövekszik, a fa tartósabb lesz. Előnyére válik még, hogy a faanyag egységesebb barna színárnyalatú lesz, a fenyőfélék tűzállósága a keményfákéval vetekszik, a nedvesség mellett a gyanták, mézgák is eltávoznak a faanyagból a hőkezelés során, valamint mivel a hőkezelés kémiai reakcióval nem jár a fa továbbra is natútermék marad. A hőkezelés hátránya, hogy a fa szilárdsági tulajdonságai rosszabbak lesznek, így teherviselő szerkezetek gyártására nem alkalmas, de ez az ajtó- ablakgyártás során nem probléma, mert az ajtó, az ablak nem teherviselő szerkezet. Megmunkáláshoz borotvaéles szerszámok javasoltak, és néminemű óvatosság az anyagmozgatás során, mert a faanyag rugalmassága is csökkent, így könnyen törik. Jellemzően az ablakgyártást a lucfenyő és az erdei fenyő hőkezelése érinti.

Hossztoldás(bigézés)borovifenyő ablakfríz fedőrétegen.

A hátrányokról is illik szót ejteni: az erdeifenyőre jellemző erezett felülten a geszt és szijács nagy színeltérése miatt elég „tarka” az alapfelület, valamint a hossztoldás mintázata is látható, ha a felületkezelés lazúros. Az általunk alkalmazott impregnálószerek egyenletes pácolási képet adnak, eltérő szívóképességű farészek esetén is, a toldás és a geszt-szijács éles határvonalát eléggé egybemossák, de el nem tüntetik. Tökéletlen ragasztás vagy nem megfelelő felületkezelés esetén a csapóesőnek kitett bigézés megmozdulhat, gombafertőzés forrása lehet, ezért az nyílászáró tok és szárny alsó élén toktakarós vízvetőt és szárnytakarót kell alkalmazni. Ez – a bejárati ajtók kivételével – minden kültéri termékünk alapfelszereltsége. A toldás mentes alapanyagok előállításához csak sűrű, zárt állású erdőben nevelkedett, nagy átmérőjű fatörzsek alkalmasak, ezek pedig az alapanyag piacon egyre ritkábbak a felgyorsult ütemű fakitermelés miatt.

Beragasztott csónakfolt boroviban.

Az élfák, frízek beszállítói csak azt tudják garantálni, hogy az alapanyagok leszállításakor az élfa, fríz felülete hibamentes. A termékek előállítása folyamán, a forgácsoló megmunkálások (gyalulás, profilmarás, csiszolás) során olyan rejtett fahibák jelenhetnek meg az alkatrészek felületein, mint a tűgöcs, illetve a gyantatáska. Ezeket tapaszolással illetve csónakfolt elhelyezésével javítjuk. Súlyosabb fahibákat, mint például az alkatrész felületén a felvizezés után megjelenő hajszálrepedés esetén a javítást csak a fedőréteg lecserélésével lehetséges.

A vállalkozásunknál gyártott hőszigetelt üvegezésű, kültéri szerkezetek alapanyaga 72 mm vastagságú, a bejárati frízek 115 mm, az ablakfrízek 86 mm szélességüek és mindig három rétegben ragasztottak. A belső ajtók frízei 48 mm vastagságúak, szélességük a bejárati frízekkel egyezően 115 mm, de a fedőrétegek már vékonyítottak és a középréteg is több lécből szélesítő toldással készül. Ezek az egymásra merőleges ragasztórétegek fokozottabb alak-, és mérettartást biztosítanak.

 

Borovi bejárati és belső ajtó fríz
Borovi bejárati fríz bütü felülete Borovi belső ajtó fríz bütüfelülete
115 x 72 mm 115 x 48 mm

 

A belső ajtók tokmagja 28 mm, a betétek 18 mm vastagságú táblásított hossztoldott falapokból készülnek. Ellenben a belső ajtó borításának legyártásához 77 x 24 mm keresztmetszetű hossztoldott lamellákat használunk. Fel kell hívjuk a figyelmet a bejárati ajtók betéteire, amelyet ugynevezett „szendvicspanel„ felhasználásával gyártunk. A szendvicspanel nem más , mint egy speciális 34 mm vastag, víz- és főzésálló ragasztású, (9-16-9 rétegrendű) rétegelt lemez, melyben a marható rétegelt lemez rétegeket poliuretán hab réteg választja el egymástól. Ez a szerkezet teszi lehetővé a kívánatos hang- és hőszigetelési értékek elérését, valamint a dekoratív mart betét felületek kialakítását.

Kimart szendvicspanel

Ha Ön a fenti fafajok valamelyike mellett döntött, akkor részben letette a voksát a termék végső színe mellett is – ha Ön lazúros felületkezelést választott – ,mert a végső színárnyalatot alapvetően a fa saját színe, az impregnálószer színárnyalata és a fedőlazúr színárnyalata határozza meg.

A termék várható élettartamát befolyásoló döntés is született, hiszen a fa természetes tartóssága az anyagi összetételtől nagymértékben függ. A fa gyakorlati tartósságát Ön, mint a végfelhasználó, a termék teljes élettartama alatt jelentősen befolyásolja a termék karbantartásával vagy ennek elhanyagolásával. Ugyanis a faanyagok gyakorlati tartóssága attól függ, hogy milyen mértékben sikerül megóvnunk a romlást okozó külső hatásoktól. Szabadban, tető alatt az igen tartósnak mondott tölgy és vörösfenyő átlag 150-120 éves élettartamot is elérhet, addig a meglehetősen tartós fák közé sorolt erdeifenyő és lucfenyő esetén 100-60 éves élettartamra számíthatunk.

Egy rövid megjegyzés még a betörésbiztonság tárgykörben: a fenti fafajok közül műszaki-mechanikai tulajdonságai alapján a tölgy ajánlható, de soha nem fogja az acél ajtók ellenállóképességét elérni. Más kérdés, ha van elég idő és a megfelelő eszközök a behatoló rendelkezésére állnak, akkor bármilyen ajtót fel lehet törni.

S hogy ne maradjon ki a sorból, természetesen a fafaj, fatípus kiválasztásával pénztárcánkra is súlyos csapást mérhetünk, mert a különféle fafajok között a beszerzési ár tekintetében a következő összefüggés áll fenn:

 

Tölgy > Meranti > Vörösfenyő >  Erdeifenyő vagy lucfenyő

 

Minden alapanyag esetében a beszerzési árral kapcsolatban elmondható, hogy a hossztoldott olcsóbb, mint a hossztoldás mentes.

Ez a leírás a fáról, a faalapanyagokról felhalmozott ismeretek töredékét villantja fel, azt is csak a nyílászáró-gyártást érintő főbb problémák szűk keresztmetszetben, az oldal szerzőjének szemüvegén keresztül. Szakembereknek és a fa szerelmeseinek ajánljuk a témában megjelent több száz oldalnyi szakkönyv, szakcikk tanulmányozását.

© 2011 Széplaki Faipari Kft. Minden jog fenntartva..
Készítette és karbantartja: